Ebben a ,,könyvben'' megpróbáltam kutatni az életünk igazi célját. Lassan haladtam az írással, egy-egy gondolatot hosszasan megrágtam magamban mire papírra került. Minden gondolatot, logikusan vezettem le magamban, a megfigyeléseim, tapasztalataim alapján. Mindezt miért? Nem tudtam belenyugodni, hogy az emberi életnek ne legyen valami magasabb célja. Nem élhetünk csak úgy bele a világba. Mindennek és mindenkinek van oka, célja. De ezt csak úgy érthetjük meg, ha nyitott szemmel, és odafigyeléssel élünk. Ha tisztában vagyunk az okok mélyebb értelmével. Ezt a mélyebb értelmet kutattam, és szerettem volna megosztani az olvasóval. Saját életemre visszatekintve, rá kellet döbbennem, a sorsunkat nem kerülhetjük el. Bár azt hisszük sokan, az életünket magunk irányítjuk, de ez nem igaz. Mivel minden másodpercnek, percnek és órának, minden tettnek , cselekedetnek, szónak, mondatnak, sőt minden gondolatnak következménye van. Mivel az ok belőlünk ered, és teljesen tudattalan, amit a személyiségünk, a sorsunk irányít. Így tehát nem mi határozzuk meg karmánkat, hanem az, minket. Sorsunkat nem kerülhetjük el. Életünk során okozunk jót, és rosszat is szeretteinknek, a körülöttünk élő embereknek, evvel sajnos együtt kell élni.